Jávorkúti tanösvény A Jávorkúti tanösvény (2,5 km) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Tájékoztat a jávorkúti tó faunájáról, az őslucos madárvilágról, az "ősfenyves" 1876-ban telepített 8 hektáros bükkelegyes állományáról, a töbörsorok kialakulásáról, és felhívja a figyelmet a Kis-Csipkésnél húzódó sziklafalra, mely az Északi-Bükki és a Déli-Bükki egység szerkezeti határa.
Megközelíthethető Lillafüred felől a Garadna-, majd a Savós-völgyön vezető keskeny műúton. Az indítótábla Jávorkút délnyugati szélén van.
Csipkéskút Közel 1000 m magasságban, kedvező adottságok között erősödhetnek 3 éves korukig a szilvásváradi lipicai ménes csikói. A Szilvásváradi Állami Gazdaság építette ki az 1950-es években, amikor a lipicai ménes csikóállománya számára kellett a lipicaihoz hasonló körülményeket biztosítani. A telep és a ménes megtekintése, főleg nyáron ajánlott program.
Szentléleki látókő, Pálos kolostor (Magyarország kiemelt műemlékei közé tartozik)
Szentlélek 710 m tengerszint feletti magasságban páratlan környezetű üdülőhely. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Az esztergomi kanonokból lett remete, Özséb alapította a tatárjárás után. Szellemi atyjuknak Remete Szent Pált tekintették.
Kolostoraik száma a XIV. század elején meghaladta a félszázat. Közösségeik virágzásának a török pusztítás vetett véget, 8 kolostoruk maradt meg. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendet.
A szentléleki monostort Ákos nembeli Ernye bán fia István alapította 1260 körül. Egy 1346-ból származó híradás szerint akkoriban Poha Benedek pálos szerzetes vezette az építést, amely a korábbi szerényebb megoldásokkal szemben már a diósgyőri királyi műhely építkezéseivel tartott kapcsolatot. Pusztulását a Mohács utáni zavaros belpolitikai viszonyok, pártküzdelmek okozták, amelyek lehetővé tették a kolostorok, rendházak feldúlását. A romos épületeket a szerzetesek 1540 körül hagyták el végleg. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem tudják újjáépíteni a rommá vált monostort. 1786. március 20-án feloszlatott rend újraalakulása után sem települt már vissza se Diósgyőrbe, se Szentlélekre.
Szilvásvárad A Lipicai ménes
A fajta eredete több mint 400 évre nyúlik vissza, amikor 1580. május 19-én döntés született egy hercegi ménes felállításáról a köves, karszt-tetőn fekvő szlovéniai Lipicán. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, tűrőképes, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat előállítani. A tenyésztés spanyol lovakkal indult, de egész Európában kutattak olyan mének és kancák után, amelyek a kívánt célt biztosítani látszottak.
A dán királyi ménesből az ugyancsak spanyol hátterű Plútó nevű mén került Lipicára. Követte ezt a mént a nápolyi királyság legjobb spanyol fajtájú méneséből származó Conversano. A csehországi Kladrubból a máig nagy értékűnek tartott Favory törzs alapítója érkezett. Favoryval együtt vásárolták meg a lipicai ménes számára az eredeti spanyol mén Maestosot is. Nápolyból származott a pej színű Neapolitano is, amelyet 13 évesen vették meg a lipicai ménes számára.
Az 1800-as évek elején a Lipicán kialakult ménes sem tudta magát távol tartani az előző évszázadok kiemelkedő tenyészhatású fajtájától az arabtól. A Siglavy törzsből származó arab mén bekerült a fajtába és Siglavy Capriola néven máig virágzó genealógiai vonalat alapított. Időközben kiegészült a lipicai törzs az Incitató és a Tulipan geneológiai vonalakkal. A világon ezt a 8 vonalát ismerik el a fajtának.
Az évszázadok viharaiban a ménes nem mindig folytathatta kívánatos, nyugodalmas életét. A háborúkban előforduló idegen kézre jutás félelme miatt a ménes többször kényszerült menekülésre, többnyire Magyarországra. 1809-1815 között 6 évet élt a ménes Mezőhegyesen. Az 1815-ös visszavonuláskor Mezőhegyesen maradtak az alkatban, tömegben meglévő pluszvariánsok. Mezőhegyesről 1873-ban költözik a lipicai fajtájú ménes Fogarasra, majd 1912 után Fogarasról Bábolnára kerül. Az 1950-es évektől - először csikóévjáratokkal - indult meg a lipicai fajtájú lovak Bükk hegységbe telepítése. A csikókat 1959-ben követte az egész ménes. Évszázados kitérő után a fajta kialakulásához hasonló talaj és éghajlati körülmények közé tért vissza.
Fátyol-vízesés A Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, a Fátyol-vízesés a Heves megyei Szilvásvárad település közelében található. A több méter hosszú, teraszos patakmederben lezúduló víz jellegzetes, fehér fátyolszerű képződményt alkot. A természeti értékek között tarthatjuk még számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot. A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
Répáshuta (üveghuták)
A Bükk szívében, megbújó kis lélekszámú szlovák zárványtelepülés két egymásba nyíló mély völgyben fekszik. A falu fölött, illetve a Pazsagi elágazónál mészégető kemencék működnek, Rejtek és Répáshuta között valamint a Hór-völgyben a faszénégetők mindmáig dolgoznak. Az égő faszén fanyar illata hozzátartozik a település hangulatához. A falu régi pásztorháza ma tájház, az egykori üveghuta termékekből is láthatunk itt egy párat.
Hámori tó A lenyűgöző környezetben lévő Hámori-tó a Garadna-patak felduzzasztásával keletkezett. Ma kedvelt horgász- és csónakázótó, télen a jégen korcsolyázni is lehet. Több mint 1 kilométeres sétaút vezet a partján. A tóról gyönyörű kilátás nyílik az 1927 és 1930 között, a Szinva-vízesés egykori forrásmészkődombjára épült Palotaszállóra.
Lillafüred A Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, hatalmas bükkerdőkkel koszorúzott, merész sziklafalakkal határolt, vadregényes katlanban fekszik. 1892-ben gróf Bethlen András földművelési miniszter kezdeményezésére üdülőteleppé nyilvánították. Nevét Vay Lilláról, Borsod vármegye főispánjának leányáról kapta, akit elbűvölt -e táj látványa.
A Garadna-völgyben 1,2 km hosszan húzódik a kedvelt csónakázótó, a Hámori-tó. A Palotaszálló mellől lezúduló Szinva-vízesés közelében, a függőkert falában nyílik az Anna-barlang bejárata, mely csodálatos mésztufa-képződményeivel egyedülálló az országban.
Lillafüreden található még a Szt. István-barlang, illetve a Felsőhámor fölött a Szeleta-barlang (Szeleta kultúra) . Az Erzsébet sétányon sétálva megtekinthető a híres természettudós, Herman Ottó időskori lakóháza, melyet emlékházzá alakítottak át, s ez a mai Herman Ottó Múzeum.
Herman Ottó Múzeum Herman Ottó (1835. június 26. - 1914. december 27.) természettudós, néprajzkutató, régész, politikus. A XIX. sz. második felének és a századfordulónak egyik legregényesebb életű magyar tudósa. Az utolsó magyar polihisztornak is nevezték. www.hermuz.hu
Lillafüredi Kisvasút A kisvasutat a Bükkben kitermelt faanyag fuvarozására hozták létre az első világháborút követően. 1919-20 között készült el a Miskolc-Lillafüred-Garadna közötti fővonal, amely 17,78 km hosszú. Számos látnivaló teszi feledhetetlenné a kisvasúttal való kirándulást. www.laev.hu
Lillafüredi Pisztrángtelep A lillafüredi pisztrángtenyésztés évszázados múltra tekint vissza. Herman Ottó már 1906-ban javasolta az Országos Halászati Felügyelőségnek a környéken egy szakszerű pisztrángtelep megépítését. Ez a Magyar Királyi Erdőigazgatóság építkezésével vált valóra 1932-ben, a Bükk-hegység szívében a Hámori-tótól 4 kilométerre. Jelenleg a Bükki Nemzeti Park területén található gazdaság, a Garadna-völgy merész hegyfalai közt kanyargó patakra és a Margit-forrás állandó hőmérsékletű, oxigéndús vizére települt (először mindössze egy 32 m2-es keltetőház épült fából).
Vásárhelyi István az 1933-as kezdetektől 1968-ig, haláláig vezette a telepet, felbecsülhetetlen értékű hal, csiga, rovar, kisemlős faunakutatást végzett, több mint 500 cikke jelent meg hazai és külföldi szaklapokban megteremtve ezzel a hely szakmai értékét, és megbecsülését is.
Mára a tiszta vizű tavakban (nagytételben Magyarországon csak nálunk tenyésztett) sebes pisztrángot /Salmo trutta m. fario Linné,1758./, szivárványos pisztrángot /Onchorhynchus mykiss Walbaum, 1792./, és pataki szajblingot / Salvelinus fontinalis Mitchill 1815./ szaporítanak, évente fél millió ikrát keltetve.
Vevőink itt mindig frissen fogott halat kapnak. A nagyszerű íz, és a kiváló húsminőség titka a hagyományos tenyésztési technológia, a természetes takarmányozás, valamint a tavakat tápláló kristálytiszta forrásvíz. A telepen május 01-től szeptember 30-ig működik egy kis "Erdei halsütöde", ahol megkóstolhatják a frissen kifogott halat, amit nyolc féle fűszerben, két féle lisztben megforgatva ropogósra sütnek, vagy a füstölt pisztrángot, amit egy saját recept szerint tizenkét féle fűszerből készült páclében egy éjszakát pácolnak, és hideg füstön, bükkfa hasábon, fűrészporon aranysárgára füstölnek, és átmelegítve tálalnak.
Az Garadna-patak, amelynek medre 0,2-1 m mély, 1,5-2,5 m széles, zúgókkal, bedőlt fákkal négy-nyolc kilométer hosszan horgászási lehetőséget is biztosít a pisztránghorgászat szerelmeseinek. Területi engedélyt a pisztrángtelepen lehet váltani.
Miskolctapolca (Barlangfürdő) A Bükk hegység keleti részében húzódó üdülőhelyet, főként Európában egyedülálló fürdőkomplexuma tette híressé. A hegyvonulatok gyomrába nyúló karsztrendszer vizével táplált termál-, barlang-, gyógy- és strandfürdő a pihenés, üdülés, derűs szórakozás mellett a gyógyulás lehetőségét is nyújtja, hiszen a Várhegy tövében fakadó, radioaktív hatású, meleg források századok óta híresek gyógyerejükről. www.barlangfurdo.hu
Újmassa Őskohó A Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a massai őskohót.
A Würzburgból Egerbe települt Fazola Henrik 1770-ben a Bükk északi peremén talált vasérc feldolgozására Ómassán épített vaskohót, mivel itt tudta leggazdaságosabban felhasználni a Garadna vízenergiáját. A helyben található mészkövet salakképző anyagként, az erdők fáját pedig a faszéntüzelésu kohók futésére használta. Az olvasztót és a vasverő műhelyet alapító Fazola Henrik fia, Frigyes, 1813-ban építtette. Fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyers vasat, melyet további megmunkálásra Hámorba szállítottak.
A múzeumot, a pusztulásnak indult őskohót 1952-ben helyreállítván, társadalmi összefogással rendezték be. Itt látható a régi kohó és hámor makettje, az alapító mesterek régi írásai, pecsétjei és azok a művészi kovácsmunkák, amelyek messze földön híressé tették az alapító Fazola család működését.
Cím: Miskolc - Lillafüred, Palota utca 22. Nyitva tartás: Április 20. - Október. 20. keddtől vasárnap: 09h - 17h Látogathatóság : előzetes bejelentkezéssel. Telefonszám: 46/370-864
Síelés Bánkúton Az ország legnagyobb és legtöbb lehetőséget biztosító téli sportközpontja. 8 lesiklópálya, 7 sífelvonó, 18 km sífutó pálya. Ismert turisztikai központ.
Érdemes ellátogatni a Bálvány csúcsán lévő Petőfi kilátóhoz. A diósgyőri turisták által emelt 18 m magas Petőfi kilátóról csodálatos körképben nyílik meg előttünk a Bükk erdős bérceinek világa. Tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsaiban is gyönyörködhetünk.
Jávorkúti tanösvény Csipkéskút Szentléleki látókő, Pálos kolostor Szilvásvárad (lipicai ménes, Fátyol-vízesés) Répáshuta (üveghuták) Hámori-tó (korcsolyázás, lékhorgászat, horgászat, csónakázás) Lillafüred Lillafüredi kisvasút Herman Ottó Múzeum Lillafüredi Pisztrángtelep Miskolctapolca (barlangfürdő) Újmassa (őskohó) Diósgyőri vár Bánkút (síelés)